Senj

Senj (németül Zengg) a legrégebbi települése az Adriai-tengerpart felső részének. A Római Birodalom idején építették, a mai Kuk-domb környékén. A jelenlegi városrész a Mala Kapela és a Velebit hegyek között kapott helyet. A város szimbóluma a Nehaj erőd (horvátul: Tvrđava Nehaj), ami 1558-as elkészülte után óvta a várost évszázadokon keresztül. A középkor idején az Uszkókok éltek itt, akik keresztény menekültek voltak és az Ottomán Bosznia területéről vándoroltak a térségbe, hogy védelmet biztosítsanak a Habsburg határon. A Velencei Köztársaság hadat üzent az Uszkókoknak, így ismét menekülniük kellett egészen az 1617-es tűzszünetig.

A város rendkívüli földrajzi adottságokkal rendelkezik, így az évszázadok alatt a kereskedelem és a halászat biztosította a város megélhetését, ami napjainkban már leginkább csak a turizmusra korlátozódott. Zadar és Rijeka között terül el, így bármelyik városból érdemes rászánni egy délutánt, mert látnivalóból akad pár darab Senj és környékén.

Senj történelme Senj látnivalók Senj kultúra és fesztiválok Környező települések Senj időjárás Senj térkép

Senj történelme

Senia az ókorban

Már az ókori görög és római történészek is gyakran tettek említést a településről, akkor még Senia néven, mint az Észak-Adriai tengerpart egyik legfontosabb kikötőjéről és kereskedelmi központjáról, ahol a legkülönbözőbb országokból és földrészekről érkezett kereskedők igyekeztek értékesíteni portékáikat. Először Illyricum, majd Dalmácia provinciához tartozott a mainál méreteiben és jelentőségében is nagyobb város, amely a római fennhatóság ideje alatt fejlődött és erősödött meg annyira, hogy ebben az időszakban alig lehetett hasonló kereskedelmi, kulturális központot találni az Adria partján.

A középkori város

Később azonban a gyakori és sok irányból érkező külső támadások a város vesztét okozták, így az gyakorlatilag teljesen megszűnt létezni. Csak a VII. századtól beszélhetünk ismét egy településről, amely végül a XII. századra régi fényét és jelentőségét is visszanyeri, habár a tatárok, illetve Velence támadásai állandó veszélyt jelentettek az elkövetkező időkben. III. Béla magyar király 1184-ben a Templomos rendnek adja a várost, akik egészen a XIII. század közepéig uralják azt, majd a Frangepán-család uralma alá került, s végül 1469-ben szabad királyi város címet nyer Mátyás királytól, aki a gazdasági célok mellett katonai okokból is megerősítette védelmét, hogy az egyre növekvő török fenyegetés ellen ezen a vonalon is erősebb védelmi pontok alakuljanak ki.

A török előrenyomulás idején mind több ember menekült a város falai nyújtotta biztonságba, majd ők alkották azt a katonai erőt, amely több mint egy évszázadon keresztül ellenállt az Oszmán Birodalom támadásainak. Őket nevezték uszkókoknak, akik tulajdonképpen kalózkodó katonai egységek, csapatok voltak és akiknek Senj vált a központjukká, majd 1558-ban egy erődöt, a Nehaj várat emelték a várost ölelő hegyre, hogy még könnyebben tudjanak védekezni.

Az uszkók katonák rendkívüli ellenállása és az ellenségnek jelentős károkat okozó támadásai miatt legendák szóltak róluk és több népdal is született hőstetteikről. Azonban amíg a törökök ellen hasznos elemeknek bizonyultak, addig az 1600-as évek elejétől már inkább problémát jelentettek az új, békésebb politikát folytató Habsburg Birodalom számára, ezért aztán széttelepítették (illetve részben szétkergették) az uszkókokat Horvátország más tájaira.

Senj újkora

Ezután békésebb időszak következett a Habsburg Birodalom és Senj életében is, ami azt jelentette, hogy újra fellendült a kereskedelem, fellendült a város gazdasága. Ez a korszak tovább erősödött a Karlovacot Senj-el összekötő, úgynevezett Jozefin út kiépítésével, és a XIX. század második felében zárult le, amikor megépült a Karlovac-Rijeka vasútvonal, ami miatt a kereskedelem, az ideérkező és innen továbbutazó áru mennyisége jelentősen visszaesett. A gazdasági problémák pedig azt eredményezték, hogy megindult a lakosság elvándorlása, különösen a második világháború után, amelynek a háború során elszenvedett bombázás is kiváltója volt.

senj

Senj látnivalók

Senj nem a legismertebb városok egyike a horvát tengerpart mentén, viszont a mesés tengerpartja, kristálytiszta vize, önkéntelenül is vonzotta a turisták seregét a városba. De természetesen nemcsak ezek jelentik vonzerejét, hanem a nyári fesztiválok sora, illetve azon építmények is, amelyek a történelem viharait többé-kevésbé átvészelve vagy a későbbiekben felújítva a régi korokat idézik a látogatók számára, akik így kissé átérezhetik az évszázadokkal ezelőtti küzdelmes élet nehézségeit és veszélyeit. Ilyen épületből is akad a városban, és ezeket mindenképpen érdemes megnézni, ha ezen a vidéken járunk, mert valóban egyedi élményt nyújthat a közel ötszáz éves erődítmény, a benne létrehozott múzeum, vagy a városban található több igen régi templom.

Nehaj vár

Az erődítmény – amelyet Lenkovic Ivan senji kapitány építtetett – 1558-ban készült el. Építésekor számos a város falain kívül fekvő, korábban lerombolt épület építőanyagait is felhasználták, ezért több évszázados értékek is beépültek a falakba, mint például a XI. századból származó glagolita tábla. A négyzet alaprajzú vár falai 18 méter magasak, az erőd 23 méter széles, falai pedig 2-3,5 méter közötti vastagságúak és egy fahídon keresztül lehet bejutni. Alsó szintjén a katonák szobái és a különböző fegyvere voltak, fölöttük a parancsnok és a tisztek szobái, míg a legfelső szinten nehéz ágyúk helyezkedtek el. E fölött egy kilátó szintet építettek, ahonnan tökéletes rálátás nyílik a környékre, ezáltal valamikor igen megkönnyítve az ellenség idejekorán történő észlelését.

senj nehaj var

Nehaj vár

A Nehaj vár ma kulturális és zenei rendezvények, tudományos és egyéb közösségi események színhelye, emellett itt van a néprajzi múzeum is, melynek részeként állandó kiállítás található itt az uszkókok mindennapjairól, szokásairól és harci modoráról, a polgárok és nemesség fegyverzetéről, illetve fotókiállítás is megtekinthető a Senj-i templomok több évszázados múltjáról.

senj Nehaj var

Nehaj vár bejárata

Senj városi múzeum

A múzeum a Vukasovic-család kastélyában található, amely XIV-XV. században, részben gótikus, részben reneszánsz stílusban épült. Magát a múzeumot 1962-ben alapították és a céljai között az értékek összegyűjtésén, a hozzájuk kapcsolódó oktatáson kívül a város és a környező vidék történetének rögzítése és bemutatása szerepel. A múzeum épületében régészeti gyűjtemény is található, amelynek részeként van itt kőtár, glagolita nyomtatás-gyűjtemény, fegyverek és katonai eszközök gyűjteménye, valamint a Velebit-hegység növény- és állatvilágát bemutató gyűjtemény, és ezeken kívül is számos egyéb érdekességet találhat itt az idelátogató turista.

Sabac torony

A város védelmi szerepéből következően nem csak a hegy tetejéről igyekeztek megvédeni a környéket, de a kikötőt is biztonságban kellett tartani. Ennek érdekében épült egy kikötői erőd, ennek azonban nagy része már elpusztult, ami megmaradt belőle az a parton magasodó Sabac-torony, amely a XIV. századból maradt fenn.

TEMPLOMOK

A legrégebbi Senj-i templom a Szűz Mária Székesegyház, amely a XII. században épült, de egészen 1900-ig egy IV. századi harangtorony is tartozott hozzá, amit azonban az átépítés során lebontottak. Az eredetileg jóval kisebb épületet mára háromhajós dómmá bővítették, de számos régi eleme még ma is látható.

nehaj var kilatas senjre

Sveti Marija na Artu-templom és a Szentlélek-templom is a XIV. században elkészült építmények, amelyek szintén felidézik az emberekben a vallás állandóságát és azt, hogy a régebbi korok emberei miként viszonyultak hitükhöz. Egy a Nehaj erődítménnyel egykorú – vallási épület, a Szent Ferenc templom sajnos gyakorlatilag teljesen elpusztult a második világháborúban, így ennek ma már csak a romjai, illetve egyetlen tornya maradt meg valamelyest.

A felsorolt történelmi emlékeken kívül még több olyan építmény maradt fenn a városban, amelyek kiemelkednek szépségük vagy koruk miatt, így például az egykor ferences kolostorként működő XVI. századi épület, amely ma a városháza épületeként funkcionál vagy az 1779-ben elkészült városkapu, amely szintén magára vonja az emberek figyelmét. De legalább ennyire kiemelkedő építészeti alkotás a főtér egyik végén elhelyezkedő Frangepán-kastély, mely eredetileg a XIII. században épült, s mai állapotát a XIX. század utolsó éveiben nyerte el.

Senj Kultúra és fesztiválok

A várost XII. századi újraéledésétől kezdődően javarészt horvátok lakták, a XX. században is alig néhány száz más nemzetiségű lakosa volt, és ez kedvezett a nemzeti kultúra, nemzeti ideológia kialakulásának, ami a település fénykorában azt jelentette, hogy számos zenei közösség és egyén kulturális csoport alakult. Sok híres horvát író és költő született és élt Senj városában, amit ma a Költők Parkja mutat meg. Az aranykor letűnésével azonban ezen a területen is hanyatlás következett be, mára Senj egy gyönyörű tengerparti település, de jelentőségét tekintve sokkal elmarad valamikori állapotától, ugyanakkor csodálatos helyszínen fekszik, közvetlenül a tenger kéklő vize mellett a hegyvonulatok szoros ölelésében.

A város kulturális életét tekintve tehát elmondhatjuk, hogy mind a római kori Senia, mind a középkori Senj vagy magyarul Zengg nagy horderejű települések voltak kulturális szempontból, a mai város azonban kissé elmarad mögöttük, azonban ettől függetlenül vannak olyan kiállítások, események, amelyek megtekintését nem szabad kihagynunk. Az ókori város a gazdasági fellendüléssel együtt infrastrukturális és kulturális oldalon is nagyot lépett előre, majd a középkori újjáépüléssel egyidőben ez a folyamat is folytatódott. Ekkor vált híressé Senj a glakolikus ábécé és írásmód használatáról, amely a XII. századtól gyakorlatilag csak a horvát településeken terjedt el, és fejlődésének központja Senj volt. Itt azonban olyannyira elterjedt, hogy a Szentszéktől engedélyt kapott a Senj-i Püspök arra, hogy a szertartás során is használja ezt az ábécét is, ez pedig elősegítette fennmaradását és további fejlődését, alakulását.

senj naplemente

Ilyen a naplemente Senjben

A szerencsés közrehatásoknak- illetve talán magának a szerencsének is – köszönhetően több glakolikus kőtábla, valamint könyvek és okiratok is fennmaradtak, melyek közül néhány a város múzeumában is megtekinthető. A múzeumokon kívül a város kulturális életéhez a különböző ünnepek és fesztiválok is szervesen hozzátartoznak, de az igen sokféle programlehetőségről is említést kell tenni.

Minden év nyarán megrendezik az Uszkókok napját, ami egy középkori fesztivál, amellyel az egykor a várost és környékét hősiesen védelmező, ellenségeiket rettegésben tartó uszkók katonákra emlékeznek.

Fontos esemény továbbá a már több mint 30 alkalommal megrendezett zenei fesztivál, ahol számos zeneművet adnak elő, játszanak el. Erre az alkalomra rendszerint a testvérvárosokból – így a magyarországi Kőszeg városából – is érkeznek együttesek, kórusok, hogy még színesebbé és egyben nemzetközivé is tegyék a rendezvényt.

Szintén júliusban esedékes a vitorlás és halászfesztivál, amely a többi ünnepséghez hasonlóan sok turistát vonz a városba, illetve a környező településekre.

Az egyik leghíresebb nyári ünnepe Senj-nek a Senji Nemzetközi Nyári Karnevál, amelyet 2008-ban már 37. alkalommal tartottak meg augusztus elején. Erre az eseményre a világ minden tájáról érkeznek ide álarcosok, hogy részt vegyenek a karneváli forgatagban, amely 4 napon keresztül tartja állandó mozgásban a város lakosságát és az évről évre nagyobb számban idelátogató turistákat. Aki ebben az időszakban jár erre, semmiképpen ne szalassza el megnézni az álarcos felvonulást, mert ekkor kicsit velencei hangulatot árasztanak a település ódon terei, udvarai és utcái, amiket igyekeztek eredeti állapotukban megőrizni. A karneválon kívül augusztusban esedékes a tengeri játékok elnevezésű fesztivál is, amely az ünnepségen túl a tenger szépségét is elénk tárja.

Az említett rendezvények az évnek csak az adott szakaszában jelentenek turisztikai vonzerőt, de bármelyik évszakban találhatunk elfoglaltságot, programot, ha úgy döntünk, hogy a városba utazunk kikapcsolódni. A gyönyörű tájakon remek lehetőségek vannak biciklitúrákséták szervezésére vagy hegymászásra is, de akár vadászhatunk is a megfelelő engedélyek birtokában, illetve télen különböző téli sportokat is kipróbálhatunk a környező dombok, hegyek lejtőin. A tenger pedig nyáron a fürdésrehajókázásrajet ski-zésre vagy búvárkodásra csábít. A kristálytiszta tengervízben a rendkívül rendezett városi strandon, illetve néhány kisebb strandon is megmártózhatunk. És ha már kipróbáltuk a természet nyújtotta kikapcsolódási lehetőségeket, akkor még mindig új programot jelenthetnek a városban megtalálható szórakozóhelyek, melyek különösen a nyári estéken teszik forgalmasabbá, nyüzsgőbbé Senj ősi utcáit, tereit. Nappal pedig a széles kínálatot felvonultató kávézók, cukrászdák, az éttermek és más vendéglátóhelyek teszik változatossá az utcaképet és csalogatják a városban pihenőket.

senj

Környező települések

Sveti Juraj

Egy falu a Velebit-csatorna partján 10 kilométerre Senj városától. A szelektől és az áramlatoktól jól védett helyen fekszik, a szintén gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező település, amelynek partvidékét számtalan szebbnél-szebb fürdőzésre vagy hajókázásra is tökéletes tengeri öböl teszi csipkézetté, tagolttá. Elsősorban a nyugalomra vágyók számára kitűnő nyaralóhely, akik a város zajától minél messzebb szeretnének kikapcsolódni, de hegymászásra is kiválóan alkalmas helyeket is találhatunk itt.

Lukovo, Klada és Starigrad

Mindhárom település Senj 30 kilométeres körzetében fekszik, csodás kis öblök szegélyezik partvonalát, ahol a kisebb hajók is menedéket találhatnak a zord szelek elől.

Lukovo-t a XVIII. században alapították egy korábbi település helyén és leginkább természeti adottságai teszik kedvelt hellyé az idelátogatók körében. Érdekesség, hogy nevét templomáról, a Szent Lukács templomról kapta.

Klada néhány évtizeddel ezelőtt még csak, mint halászfalu volt ismert, azonban a part mentén található rejtett kis tengeröblök ideális nyaralóhellyé tették a települést. A tenger vize kristálytiszta, de felejthetetlen élményt nyújthat a Velebit-hegy megmászása is.

Starigradban római kori leletek is találhatók, de egy 1772-ből származó templom is érdekes látnivaló, és a többi tengerparti községhez hasonlóan itt is remek alkalom adódik a tengeren űzhető programok kipróbálására.

Jablanac

Jablanac egy a szárazföldbe mélyen benyúló öböl mentén létrehozott település és kompkikötő a Rab szigettel szemben, ahová az innen induló kompok érkeznek. A város környéke gazdag homokzátonyokban és édesvízi forrásokban, valamint igen változatos halfajok élnek a vízben. Alig több mint 150 fős lakossággal rendelkezik, de már a római korban is lakott vidéken fekszik, amiről a megmaradt romok tanúskodnak. Jablanac már a XIII. században szabad királyi város, azonban a török seregek támadásakor az egész település, erődítményével együtt teljesen elpusztult, később viszont újra megindult az élet a korábbi település épületeinek romjain.

Stinica és Prizna

Már valamivel távolabbi helyiségek Stinica és Prizna, melyeknél kompkikötők is találhatók és a hajókikötők fontos szerepet töltenek be a gazdaságukban. Stinica-ban egy 800 férőhelyes nyaralóhely is épült, míg Prizna partvonalán homokos strand is található, ha valaki nem szeretné az egyébként jellemzően kavicsos vagy aprókavicsos horvát strandokat.

Krasno

Krasno több évszázados múlttal rendelkezik, közelében római kori leleteket is találtak, bár magát a települést először a XIII. században említik írásos emlékek. A települést 1527-ben Ferdinánd király a Senj-i egyháznak ajándékozta, amely egészen a török hódításig uralta a helyet, de az Oszmán Birodalom terjeszkedése elsöpörte, majd a XVIII. században újra megalapították. A város a hegygerincen fekszik, ennek megfelelően gazdasága is inkább a földművelésre, marhatenyésztésre támaszkodik és kevésbé jelent turisztikai vonzerőt.

Senj időjárás

Ahogy a teljes partszakaszon végig, úgy itt is mediterrán klíma uralkodik, aminek megfelelően a nyár meglehetősen meleg és száraz, amit egy kissé azért enyhít a tenger, illetve a hegy jelenléte. A tél ugyanakkor csapadékos, de általában enyhe, így az átlaghőmérséklet is általában 0°C felett marad.

Senj térkép

senj terkep

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vatikán Múzeum

A Vatikán Múzeum (olaszul: Musei Vaticani) Vatikán városában(államában) található és több kisebb múzeumot foglal magában. Az itt található gyűjtemény a világ legértékesebb Rómához kapcsolódó gyűjteménye, mely már az ókortól kezdve felhalmozott régészeti kincseket mutatja be a látogatók számára. Felsorolni is nehéz az itt található népekkel foglalkozó kincseket, így ezt meghagyom mások számára, mert ehhez egy […]