Dubrovnik

Dubrovnik (régi magyar nevén Raguza) Horvátország legdélebbi pontján található az Adriai-tenger partján. Sokan Adria gyöngyeként (Thesaurum mundi) is becézik. Dubrovnik Horvátország egyik legnevesebb turista paradicsoma és kiemelt kikötője a mediterrán tengernek, nem mellesleg Dubrovnik-Neretva megye székhelye is. A várost megközelítőlegesen 45 ezren lakják. 1979 óta Dubrovnik óvárosát az Unesco a Világörökség részévé választotta. Horvátországban 23 top luxus hotel van, ezek közül 12 Dubrovnikban található. A városban 45 hotel található és ezek közül 12*****, 9****, 22*** és 2** hotelt tudhat magáénak. Nem lehet meglepetés ezen számadatok után azt mondani, hogy Dubrovnik legfőbb bevételi forrása a turizmus. A korai 19. században a hírességek is felfedezték a várost és George Bernard Shaw azt mondja, hogy “Ha látni akarod a paradicsomot, akkor gyere Dubrovnikba”… és jöttek is. Elnökök, királyi sarjak, diplomaták is kiemelt uticélként kezelték a várost. II. János Pál pápa is Dubrovnik rajongó volt és a város a tiszteletbeli polgárává is fogadta.

dubrovnik1

 Dubrovnik remek építészeti csoda, ahol lélegzetelállító templomok, kolostorok, múzeumok és szökőkutak kaptak helyet. A városból lehetőséged van túrákra menni a következő helyekre: Elaphiti szigetekre, a magával ragadó Cavtat városába, a Konavle-völgybe, a Mljet-szigetre, a Korcula-szigetre, Ston- és a Peljesac-félszigetre. Természetesen a szomszédos Montenegro-ba vagy Mostar-ba (Bosznia Hercegovina) is kínálnak utakat.

Dubrovnik történelme  Dubrovnik megközelítése Dubrovnik strandok Dubrovnik időjárása Dubrovnik térkép
Dubrovnik látnivalók: Trsteno arborétum Lokrum-sziget Dubrovniki városfal és erődök Szent Balázs templom Rektor-palota Sponza-palota Orlando oszlop Városi harangtorony Stradun Porporela Lazareti Onofrió kútja

Dubrovnik történelme

VII. században a mai Dubrovnik tenger felé néző sziklataraja görög és római halászok által lakott kis sziget volt, amelyet tengerág választott el a szárazföldtől. Ide menekültek a mai Cavtat helyén állt görög kolónia, az avarok által fölégetett Epidaurum lakói.
IX. században a Ragusinum nevet viselő új település már annyira megerősödött, hogy több mint egy évig állta egy az Adriára betörő szaracén flotta ostromát. A lélekszámban gyarapodó település ekkor Bizánc fennhatósága alatt állt, a XI. századtól kezdve fő célja a település mindenkori vezetésének az volt, hogy a mohó velencei kalmárköztársaságoktól megvédjék a várost. Ezen időszakra tehető a szomszédos görög-római, valamint a szláv települések összeolvadása. Ettől kezdve szerepel a város szláv neve, Dubrovnik. A név a szláv Dubrava szóból eredeztethető, amelynek jelentése liget.

dubrovnik

Dubrovnik a XII. században már élénk cserekereskedelmet folytatott a Balkán-félsziget kis államaival. A Ploče-kapu előtt egymást érték a fémekkel, bőrrel, viasszal megrakott karavánok, hogy szövetekre és más ipari termékekre cseréljék portékáikat és térjenek vissza összvéreikkel a szűk hágókon Dubrovnikba. A város igazi fellendülése akkor kezdődhetett, amikor a szerb királyoktól megváltották a környező földeket és megszerezték a félsziget belsejével a szabad kereskedelem jogát. Ezzel párhuzamosan szoros kapcsolatok alakultak ki az itáliai kereskedővárosokkal is: Pisával, Anconával, Barival.
1204-ben a IV. keresztes háború hadai elfoglalták Konstantinápolyt, így Bizánc nem nyújtott már védelmet a város számára, így Dubrovnik végül velencei fennhatóság alá került; a hatalmas, de távoli Signoriát a rektor képviselte, aki egy Velencéből küldött bizalmi személy volt. A fennhatóság átvételével bevezetésre kerültek a velencei típusú közigazgatási intézmények is. Megalakult az összes nemest tömörítő nagytanács, és a rektor nevében kormányzó kistanács is. 1272-ben alapították meg a Kancelláriát, amelynek irattára ma is őrzi 1808-ig, a köztársaság megszűnéséig a patrícius-városállam tündöklését és hanyatlását dokumentáló iratanyagokat.
Bár Velence a tengeri kereskedelmet jelentősen korlátozta, Raguza (Dubrovnik) így is megmaradt a Balkánnal való kereskedelem fő elosztópontjának. A XIV. században gazdasági és hatalmi súlyát tovább növelte a Köztársaság azzal, hogy jelentős területeket szerzett meg. A Lastovo-sziget, a Peljesac-félsziget, de még a konavljei partvidék nagy része is Dubrovnik fennhatósága alá került.
1358-ban a zadari béke nyomán Dubrovnik újra függetleníthette magát a velencei hatalomtól. A velencei Szent Márk Köztársaság I. Lajos magyar királytól elszenvedett veresége után Raguza (Dubrovnik) jelképesen magyar fennhatóság alá került: a város évi 500 dukát adót fizetett a magyar királyoknak. Ez a kapcsolat egészen 1526-ig, a mohácsi csatáig tartott.
Dubrovnik fénykora a XV. és a XVI. század. 170-200 gályája közül több a nemrégiben felfedezett új világrészekbe is eljutott. Bár 1440-ben még magyar királyi fennhatóság alá tartozott, a város elismerte a török fennhatóságát is: a kereskedőváros évi 12 500 dukát adóval váltotta meg a Balkánnal való tengeri és szárazföldi kereskedés további szabadságát. Ekkor építették meg – a város saját kincstári vagyonából – a ma is álló erődművet, ami az oszmán fenyegetés elleni védekezést biztosította. A város-köztársaság gondoskodása azonban nem csak a katonai védelemre terjedt ki: az 1400-as évektől gyógyszertárakról, kórházakról, idősek otthonáról és árvaházról is beszélhetünk a városban, de a vízvezeték rendszert is kiépítették. Az egészségügyre állandó karantén állomásokkal is ügyeltek, így akadályozva meg az idegen területekről bejutó járványok kitörését.

XVII. században pusztító földrengés döntötte romba Raguzát. A 4000 ember életét követelő katasztrófa utáni újjáépítésben kiéleződtek a városvezetésen belüli ellentétek is. A tíz nemesi család között akadtak konzervatív nézetűek és haladáspártiak is. Előbbiek a Salamancesik, utóbbiak a Sorbonenesik voltak. Elnevezésüket azokról az egyetemekről kapták, ahol végeztek. (Salamanca és Sorbonne). A gondokat súlyosbította, hogy a Balkáni hágókon folyó kereskedelem egyre inkább szűkült, a Földközi-tengeren pedig az angol és a francia kereskedelmi flották jelentettek komoly konkurenciát a dubrovniki flottáknak.
Bár a földrengés utáni újjáépítés után épült több barokk templom is a városban, kereskedelmi súlyát és hatalmát végképp elveszítette. 1806-ban Napóleon seregeinek megjelenésével jelentőségét teljesen elveszítette a város. 1808-ban a franciák feloszlatták a köztársaságot és Illír Tartományokba kebelezték a várost.
Napóleon bukását követően a város Ausztria kezébe került. Az első világháborúig terjedő évszázadnyi időszakban az osztrák fennhatóság alatti Dubrovnik csendes tengerparti várossá alakult át. 1918-ban a Szerb-Szlvonén Királysághoz csatolták, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság fennhatósága alá került. A második világháború alatt is viszontagságos volt a város hovatartozása. Először a Horvát Állam, majd az olasz később a német csapatok állomásoztak az ősi Raguza falain belül. A háború végeztével a fasisztákat elűzték a városból, és Dubrovnik a megalakuló Jugoszlávia részévé vált. A kommunista államszövetség felbomlásának idején, a dél-szláv válság sem kímélte a várost. 1991-1992 között a szerb szárazföldi erők és a hadiflotta is lőtte a várost. A száz feletti civil áldozatok tragédiája mellett a világörökségi hagyaték is komoly károkat szenvedett, amit aztán az UNESCO segítségével sikerült helyre állítani.
A XX. Század csendesebb éveiben Dubrovnik a dalmát tengerpart meghatározó kulturális és idegenforgalmi központjaként tartották számon a várost.

Dubrovnik megközelítése

Dubrovnik városa gépkocsival, hajóval és repülőgéppel egyaránt megközelíthető.

Dubrovnik (DBV) Repülőtér
A várostól 15 km-re délkeletre található egy terminállal rendelkező légikikötő Horvátország egyik legforgalmasabb reptere. Mivel az utasforgalom szoros összefüggésben a turista szezonnal, a repteret jórészt charter járatok és fapados légitársaságok használják.

Közlekedés gépkocsival
Budapestről Dubrovnik városát szinte végig autópályán haladva érjük el: a tíz órás kirándulás 955 km-éből 722 km-en keresztül haladhatunk a magyar és a horvát autópályákon. Az út során Neumot érintve áthaladunk Bosznia-Hercegovinán is, amely országnak az egyetlen tengeri kikötője a város.

Horvátországban az autópályák kapus rendszerben működnek, így a megtett távolság alapján kell megfizetni az úthasználatot. Mivel az autópályák működtetése regionálisan változik ezért utunkat két-három alkalommal szakítják meg fizető kapuk. A kapuknál kuna, euro és hitelkártya elfogadására van lehetőség. Fontos tudni, hogy euróval történő fizetéskor a visszajárót a horvát nemzeti valutában kapjuk.

Lehetőség van gépjárművel egy másik útvonal választására is. Horvátországon át, Bosznia-Hercegovinán keresztül haladva az út csak 765 km hosszú, azonban itt nem autópályákon haladunk. A túránk boszniai hegyi szerpentineken és folyóvölgyekben visz utunk. A sokszor kilométereken át tartó 40-60 km/h-s sebességkorlátozások betartásakor kárpótol minket a természeti értékek látványa, illetve utunk vége felé Mostar városa és a Neretva-folyó völgye.

A horvátországi és a bosznia-hercegovinai szakaszokon egyaránt javasoljuk a sebességhatárok betartását, mivel intenzív rendőri jelenlétre számíthatunk főleg turista szezonban.
A városba a Franjo Tudjmann hídon át érünk be. A bejutás az óvárosba a helyi buszjáratokkal javasolt, mivel a várfal környékén a gépkocsival történő parkolás szinte lehetetlen, ugyanis a kialakított fizető parkolók szinte kora reggel megtelnek. Az ősi Raguzától távolabb is találunk biztonságos, őrzött parkoló helyeket. Kitartóbb látogatók a helyi tömegközlekedés helyett választhatják a gyalogos megközelítését is Dubrovnik óvárosának.

Dubrovnik látnivalók

Dubrovnik bővelkedik a látnivalókban, így nem meglepő, hogy ha ide látogatnál, akkor egy hét is kevés lesz felfedezni a helyi kuriózumokat. Az épületek nagy része átvészelte a nehéz évszázadokat és így az ide látogató turisták számára nem csekély kincs kínálkozik megtekintésre, vagy akár egy-egy fénykép erejéig(reméljük, hogy még sokáig így is lesz). Vegyük például a mai Ferences kolostor (Franjevaèki samostan) templomában található apothékát(gyógyszertár),amely már a 12. század elején is segített a beteg helyieken. Az épületek mellett azért érdemes megemlíteni a Trsteno Arborétumot, amit a világ legrégebbi arborétumaként emlegetnek és az írott történelme még Amerika felfedezése előtti időkig nyúlik vissza. 300 fafajta tálható az arborétumban, viszont az 1991-es bombázások miatt az arborétum 80%-a teljesen leégett.

Trsteno arboretum

Trsteno arboretum

A város lábainál található a 72 hektáros Lokrum-sziget (700 méterre van Dubrovniktól és 15 percnyi hajóútra),  ahol állítólag Oroszlánszívű Richárd is kikötött az 1192-es hajótörése alkalmával. A szigetet könnyű megközelíteni a Dubrovnik kikötőjéből induló fél óránkénti kompjáratoknak köszönhetően. A víz itt meglehetősen tiszta, viszont a part leginkább sziklás. A sziget északi oldalán egy nudista strand várja a bátrabb jelentkezőket. Érdemes megjegyezni, hogy  itt nem találhatunk se üzleteket, se éttermeket, mivel a sziget egésze egy nemzeti park, ráadásul csak este 8-ig lehet a szigeten tartózkodni. Amire lehet számítani, ha a szigetre látogatsz: egy botanikus kert, egy nudista strand és egy kolostor.

Dubrovniki városfal

Dubrovniki városfal

A dubrovniki városfal (Gradske zidine)

A városfal történelme a 13. századig nyúlik vissza, mivel az 1200-as években kezdték el építeni és egészen az 1600-as évekig, tehát majdnem fél évezredbe telt, míg megépítették ezt a remekművet, ami a fényképek nagy részén látható is. A városfal 1940 méter hosszú, 25 méter magas, vastagsága a legtöbb helyen 4-6 méter közötti, viszont a tengernél csak 3 méter. A falakat erődítményekkel, dupla vastagságú falakkal egészítették ki, hogy ezzel is erősítsék a város védelmi vonalát.

A városfalhoz kapcsolható erődökről pár szóban: A Minceta-erőd 1319-ben épült fel, viszont későbbiekben bővítették. A Lovrijenac-erőd, amit szintén a 14. században építettek nyugati felén található a falnak egy 36 méteres szikla tetején. A Bokar-erődöt csillag néven is emlegetik és a 15. században épült. A Bokar- és a Minceta-erődben tartják a nyári fesztivál számos előadását is. A Szent Iván-erőd a város délkeleti részén található és ezt a 16. században építették a falhoz.  A Ravelin-erőd a város keleti részét védi és a 15. században építették hozzá a falhoz.

A városba csak két kapun lehet bejutni: A Pile-kapun(nyugati kapuként is hívják) és a Plocai-kapun(Ploce-kapu vagy keleti kapuként is emlegetik. A kapu feletti megállóból indul a libegő a  Srd hegyre). A városfalon belül található óvárost az UNESCO 1979-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította.

Dubrovnik vallásos épületei

Dubrovnik leghíresebb vallásos épülete a Szűz Mária Katedrális. Az épület 1713-ban épült, egy 12. századi katedrális romjaira. Az építkezés alatt, viszont egy régebbi katedrális, feltételezhetőn egy 7. században épült katedrális nyomaira bukkantak.

Az 1300-as években számos templomot építettek az óváros területén. Ilyen a Szent Klára templom, a Ferences kolostor és templom, a Domonkos kolostor és templom. A 14. században épült zsinagóga Európa második legősibb zsinagógája és a világ első szefárd(zsidók egy nagy etnikai csoportja, akik jellemzően az Ibériai-félszigeten éltek a középkorban) csoport zsinagógája, amit a száműzött spanyol zsidók építettek.

Dubrovniki szefárd zsinagóga

Dubrovniki szefárd zsinagóga

Későbbiek folyamán épült barokk stílusban a Szent Balázs templom  1706-15 között. A város védőszentje Szent Balázs (Sveti Vlaho, aki a torokbajok elleni védőszent volt, aki élete során orvos és püspök is volt. Sivas városában élt, életéről keveset tudni), akinek a tiszteletére felépítették a legnagyobb templomát a városnak. Ezért nem kell meglepődni, ha mindenhol Szent Balázzsal kapcsolatos relikviákba botlanánk Dubrovnik városában, mivel számos szobron és freskón kapott helyet a védőszent. A Szent Megváltó templomot (Sv. Spas) 1520-ban építették reneszánsz stílusban egy nagyobb földrengést követően. A város a templomot hálából építette a túlélők nevében. A templomot az utazók is előszeretettel látogatták, mivel itt mondtak köszönetet a szentnek a szerencsés megérkezésük miatt.

További vallásos épületek: Jezsuita kolostor, Szent Ignác templom, Szent József templom, 11. századi Benedek kolostor(az egyik legöregebb épület a városban), Szent Rókus templom, Szent Miklós templom,  egy muzulmán templom a Mesdžid, plusz számos más vallási épület.

Dubrovniki paloták

A Rektor Palota (hercegi udvar vagy Knezev dvor) az egyik legismertebb palotája a városnak és Dubrovnik kormányzójának a lakhelye volt, ami a dubrovniki katedrális mellett kapott helyet. Napjainkban az épület már csak múzeumként üzemel. A Sponza-palota gótikus-reneszánsz stílusban épült a korai 16. században(1516-1522). A középkor alatt pénzverde, kincstár és bank szerepét töltötte be az épület, napjainkban Dubrovniki Állami Levéltárnak ad otthont.

dubrovnik rektor palota

Rektor palota

dubrovnik Sponza-palota

Sponza-palota

Más ismertebb palota Dubrovnik kínálatából:

  • Skočibuha-palota (Restićeva utca 1)
  • Stay-palota (Polača utca 9–11.)
  • Isusović-Braichi-palota (Prijeko utca 24)
  • Ranjina-palota (braće Andrijića utca 10.)
  • Sorgo-palota (Držićeva poljana utca 3.)
  • Pozza-palota (Od puča utca 1)
  • Trifoni-Giorgi-palota (Od puča utca 17, Široka 5)

Orlando oszlop

Roland, vagy Orlando oszlop a szabadságot és a hűséget szimbolizálja. Míg Roland és lovagjai nem igazán kapcsolható Dubrovnikhoz, viszont az eszmény amit képviselt tökéletesen beleillik a város hűségébe. A város hűsége  Luxemburgi Zsigmond-hoz kapcsolódik, aki segített megvédeni Dubrovnikot Velencétől. A szobor a Szent Balázs templom előtt található a Luza téren. A szobron lobogott 1419-1808 között a Raguzai Köztársaság zászlaja is.

Rorland oszlop - Orlando oszlop

Rorland oszlop vagy Orlando oszlop

Városi harangtorony

A harangtorony mesés kilátást biztosít Dubrovnik óvárosára. Helyileg a Luza téren található, ahol Sponza-palota és a Szent Balázs templom is áll. Mesés rálátást biztosít az Orlando oszlopra is és a hozzá tartozó fehér függetlenségi zászlóra. A torony építése 1444-ben kezdődött. 2 fából készült férfi szobrot azért tervezték az óratoronyba, hogy ők kongassák a 2 tonnás harangot, de későbbiekben bronz figurákra cserélték ezeket. A két bronz figura a Maro és Baro nevet kapták a helyiektől. A bronz figurák a hosszú évek alatt zöld színűvé kezdtek válni, köszönhetően a Adriai-tenger sós levegőjének. A szobrok később a “Zelenci” nevet kapták, ami zöld embert jelent.

dubrovnik harangtorony

Dubrovnik városi harangtoronya

A 18. században az óra mechanikája megadta magát és a Ferences testvérek  megjavították és az óra mutatóját “polip” formájúra cserélték és a szintén a mutatóhoz kapcsolódó gömb a hold fázisait mutatja. Számos földrengést követően a harang torony vékonyodni kezdett. Egy korábbi dubrovniki lakos adományt küldött Chiléből, hogy megjavítsák a tornyot 1928-ban. A javítás ideje alatt az eredeti bronz harang(1506-os) került fel a torony tetejére. Az állványzat 1929 február 2.-án, egy nappal Szent Balázs napja előtt került elbontásra. Az évek alatt a bronz szobrok számos sérülést szenvedtek, így replikákkal cserélték ki őket, míg 5 év javítást követően ismét visszaállhattak a bronz szobrok az őket megillető helyükre.

Minden délután a városi harangtorony harangjátéka megzavarja a Szent Balázs templom mögötti galambokat. A Zelenci szobrok megkongatják az antik harangot, Dubrovnik büszkeségét, úgy ahogy azt több százada teszi minden egyes délután.

Stradun / Placa Dubrovnik

A Stradun az óváros főutcája, amely kettészeli Dubrovnik fallal körülvett óvárosát. Ez az utca már több, mint 500 éves és 300 méter hosszú tele kávézókkal, üzletekkel, melyek még mindig megtartották a régi hangulatos külsejüket. Amennyiben a városban járnál, akkor ez az az utca amit érdemes megnézni, hiszen a világ legszebb utcái közé sorolják a turisták.

Stradun

Stradun

Porporela és a régi kikötő

Porporela egy moló és egy hullámtörő Dubrovnik régi kikötőjében. Régebben ezt a részt azért építették, hogy csökkentse a tenger hullámzását és megvédje a Dubrovnikban horgonyzó kereskedelémi hajókat. Kiemelt látványosság a turisták körében, főleg ha már az ember az óvárosban jár. A hely igazán meghitt része a városnak és nincs akkora nyüzsgés, mint az óváros többi részében. Csak kisétálsz pihengetsz egy picit az egyik padon és eteted az ott időző sirályokat, néha-néha pedig egy-egy pillantást vethetsz a Lokrum-szigetre. Ha idejönnél esetleg akkor vigyél törölközőt, hiszen ez a városi fürdőzőhely, ahol akár a falról is ugrálhatsz, ha úgy tartja a kedved.

Dubrovnik kikötője

Dubrovnik kikötője

Ha ide akarsz jutni, akkor a Stradun keleti részénél át kell menned a boltíven és Ribarnica-n, majd egyenesen a tenger felé venni az irányt. Ha már elhagytad a Szent Iván tornyát, akkor már ott is vagy.

Lazareti

A 14. és 16. század között Dubrovnik volt a kulcspont az Ottomán Birodalom és a Nyugati Civilizáció kereskedelme között és a Lazarete(1627-ben épült), vagyis karantén állomása segített megelőzni a fertőzéseket, hogy bejussanak a városba, mivel hajóval kellett a legtöbb embernek áthaladnia a város kikötőjén a bejutáshoz. Az épület 300 méterre található a városfaltól. A komplexum köré a 18. században építettek falat egy halálos járvány kitörése miatt. Az épület egészen a 19. század elejéig szolgálta hűségesen a karantén szerepét. A bezárását követően az épület szépen lassan megrongálódott a karbantartás hiánya miatt és a földrengések, tengeri levegő, tűz és a földrengések megtették a hatásukat az épülettel. Hatalmas javítást hajtottak végre az épületen 1969-70 között. A dubrovniki Lazareti az egyetlen megmaradt épület, a maga nemében Európai szinten, amely tökéletes példája a tengeri lazaretiknek a Mediterrán-tengeren. Számos része még eredeti formájában díszeleg. Leginkább hasonló épületeket, beleértve a miláni és velencei és kisebb karanténokat a dubrovniki szigeteket már rég elbontották a fertőzések miatt.

dubrovnik lazareti

Onofrio kútja

A középkori és reneszánsz metropolisokban, mint amilyen Dubrovnik is, kényes kérdés volt a vízrendszer megoldása és a tiszta víz eljuttatása a helyiek számára. A modern vízrendszerek előtt a kutak, források és folyók kiemelt szerepet kaptak a vízellátásban. A vizeket a mostani Sponza palotánál található ciszternából (a középkori velencei uralom alatt levő dalmát városok nagy részénél így volt) hozták, míg szárazabb időkben pedig hajókkal. 1436-ban egy vízvezeték épült, hogy egy 12 kilométerre található tiszta forrásból szállítsa a vizet a városba. A vízrendszer végén a Nagy Onofrio kútja áll 16 oldalas ivórésszel, amit 1438-ban építettek a Pile-kapuhoz. Két évre rá a Stradun másik végén egy Kis Onofrio kutat építettek. A kút megsérült az 1667-es földrengésben és ezeknek a nyomait még napjainkban is viseli az építmény. A kút tetején egy nagy sárkány szobor volt, de ez teljesen megsemmisült a földrengés alatt. Sokan úgy vélték, hogy egy szent után nevezték el a kutat, de valójában a Onofrio della Cava nevű tervezője után kapta a nevét.

Onofrio kutja

Onofrio kutja

Dubrovniki fesztiválok

Dubrovniki Karnevál hagyománya egészen a XIV. századig eredeztethető vissza. A ma is élő szokás jórészt megtartotta eredeti elemeit, és szinte változatlan formában kerül megrendezésre minden év februárjában. A világ összes más karneváljához hasonlóan a környező városok, tartományok területéről ilyenkor összegyűlnek a kosztümökbe öltözött emberek, és a színpompás forgatag dobok és sípok hangjától zengve parádézik végig a város utcáin. A karnevál központi eleme a lovagi torna, ahol a versenyre kelő férfiaknak lóhátról kell menet közben egy keresztbe feszített kötélről leszedni lándzsájukkal egy oda felkötözött ezüst gyűrűt.

Dubrovnik pezsgő kulturális életének kiemelkedő eseménye a Dubrovniki Nyári Játékok. Ezt minden évben július közepétől augusztus közepéig tartják a városban. Az 1949-ben először megrendezett, mára évtizedes hagyományokkal rendelkező fesztivál az Adria leghíresebb kulturális rendezvényévé vált. A rendezvények a  város több pontját, látnivalóját is érintik. Az óvárosban ilyenkor a Rektor Palota, a Revelin-erőd, a Lovrijenác-erőd, a Sponza teraszai, udvarai adnak otthont az előadásoknak, de  a Dubac kőfejtő vagy a Szent Balázs templom előtti téren is színes kavalkád várja a látogatókat. A fellépők névsora a helyi szimfonikusoktól a párizsi balett tánccsoportjáig bezárólag sokrétű művészeti ágat és nemzetközi társaságot fednek le. A kamarakoncertektől egészen az operákig változatosabbnál változatosabb programok teszik élővé a középkori díszletként szolgáló városi tereket és épületeket.

A mozikedvelő turisták a Libertas Filmfesztivál során találhatják meg számításaikat Dubrovnik városában. Az önállóan készülő mozi- és dokumentumfilmeket felvonultató filmes mustra programjában évről évre több európai premier megtalálható. A 2005-ben hagyományteremtőként induló kezdeményezés célja az volt, hogy az egyébként is pezsgő nyári kulturális életbe bevonják a mozi világát is Dubrovnikban. A vetítésekre a Sloboda Moziban, a Marin Drzic Színházban, a felújított Jadran nyári moziban és a Revelin-erőd tetjeén kerül sor. A szabadtéri vetítések különös hangulatot adnak a könnyed hangvételű filmfesztiválnak. A versenybe benevezett filmek a Dubravka díjat nyerhetik el a legjobb film, a legjobb dokumentumfilm és a legjobb rövidfilm kategóriákban. Ezen kívül a nagyérdemű is megválasztja a közönségdíjas filmet.

Dubrovniki strandok

Az UNESCO Világörökségi Helyszín címhez méltóan Dubrovnik a strandolók megelégedésére is jó szolgálatot tesz. A város környékén található strandok több minősítő szervezet szerint is rendkívül tiszták.

Dubrovnik központi elhelyezkedésű fürdőhelye a Banje. Kavicsos fövenyével szemben a Ploče -kaput magába foglaló várfal és az óváros látványa tárul elénk. A fényűző szállodák közelsége miatt a strand szolgáltatásai is magas szintűek. A part menti bár, a napozóágy és napernyő bérlési lehetőség mellett lehetőségünk van kipróbálni a tenger feletti paplanernyőzést, a vizisíelést, jetskizést, vizi banánozást. A szórakoztató kínálat évről évre változik, ezért mindig van újdonság erejű attrakció.

dubrovnik strand

dubrovnik strand

A turisták által közkedvelt Copacabana strand valamivel visszafogottabb és olcsóbb a Banje-nél. A helyi lakosság is inkább ezt a partszakaszt választja a kikapcsolódásra. A strand a Lapad-félszigeten található, partja kavicsos. Legegyszerűbben tömegközlekedéssel a 6-os buszt használva jutunk le a strandhoz. Az Orsan Vitorlás Klubnál leszállva 15 perc üdítő séta vár ránk. A parton gyümölcsös, jégkrémes, sportszer kölcsönző és öltözőkabinok is várják a turistákat.
A Lapad-félszigeten, a Lapad-öbölben található még egy strand. A strand leginkább a forró nyári napokon lehet üdítő a turisták számára, ugyanis fenyvesekkel szegélyezett partja menedéket nyújt a napégés ellen. Partját homokos föveny fedi. A zuhanyzókkal, kabinokkal és éttermekkel, bárokkal jól ellátott parton változatos játszóteret is találunk. Homokos partja, az árnyékos helyek nagy száma és a kiépült infrastruktúra miatt kényelmes strandoló hely lehet kisgyermekes családok részére is.

Sv. Jakov strand aprócska kavicsos öböl a város keleti részén. A városi forgatag elől menekülő helyiek egyik fő találkozóhelye. A strand megközelítése az óvárosból gyalogszerrel is történhet, a másfél kilométeres séta végén a Sv. Jakov templomnál a partra vezető lépcsőn jutunk le a strandhoz.

Dubrovnik időjárása

Száraz forró nyár és enyhe, esős tél jellemzi, tipikusan mediterrán éghajlatú város, bár klímáját jelentősen befolyásolja a Bora széljárása, ami még nyáron is jelentősen képes megváltoztatni a napi időjárást.
Általánosságban elmondható, hogy az éves átlagos csapadékmennyiség 1000 mm között alakul, az esős napok száma 100-110 nap, ami bár elsőre soknak tűnhet, de ennek túlnyomó része nem a turista szezonban jelentkezik.

Dubrovnik térkép

4 válasz Dubrovnik

  1. Nyáron tervezek egy dubrovniki utazást, de nem akarok sok pénz magammal vinni. Az árakat figyelembe véve előfordulhat, hogy szükségem lehet plusz pénzre. Tudnátok segíteni, hogy hol tudnék plusz pénzt felvenni szükség esetére.

    Peti678 2014-01-24 22:49 Válasz
    • A hivatalos oldalon ezeket az ATM automatákat találtam, remélem hasznos lesz.
      ATM automaták Dubrovnikban
      Dubrovačka Banka
      Stradun, Stradun iroda
      Pile – Dubravka kávézó
      Központi irpda, Put Republike 9
      Minčeta üzletház, N.Tesle
      Srđ üzletház, inside mall
      Lapad unit , Iva Vojnovića 98
      ACI Marina, Komolac
      Mokošica unit, Mokošica
      Privredna Banka
      Stradun, Placa12
      Pile, at Croatia Airlines
      Babin Kuk, Mali Stradun
      Gruž, Obala S. Radića 8
      ATM automaták – bankomatok – Dubrovnik régióban
      Cavtat, Dubrovačka Banka
      Cavtat, Privredna Banka
      Repülőtér, Privredna Banka
      Repülőtér, Zagrebacka Banka

      Utazás 2014-01-24 22:52 Válasz
  2. Megtudnátok mondani, hogy általában milyen az idő júniusban errefelé? Ahogy nézem az időjárásos oldalakat azt veszem észre, hogy sok esőt írnak egy-egy helyen. Június elején mennék és inkább a napos időjárást kedvelem.

    Dubrovnik júniusban 2014-01-24 22:56 Válasz
  3. Júniusban gyakran 30 fok feletti a hőmérséklet a part mellett. Az átlagos hőmérséklet pedig 20 fok felett van. A reggelek meglehetősen kellemesnek mondható a reggeli átlagos 15 fokos hőmérséklettel.
    Néhány napig esik az eső, így érdemes előtte megnézni az időjárás előrejelzéseket. Ha a nyugat felől ciklon várható akkor Olaszországból kelet irányba, akkor az esőt is jelenthez. Ettől függetlenül talán a legjobb a júniusi hónap Dubrovnikhoz.

    Utazás 2014-01-24 22:59 Válasz

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vatikán Múzeum

A Vatikán Múzeum (olaszul: Musei Vaticani) Vatikán városában(államában) található és több kisebb múzeumot foglal magában. Az itt található gyűjtemény a világ legértékesebb Rómához kapcsolódó gyűjteménye, mely már az ókortól kezdve felhalmozott régészeti kincseket mutatja be a látogatók számára. Felsorolni is nehéz az itt található népekkel foglalkozó kincseket, így ezt meghagyom mások számára, mert ehhez egy […]