Kefalonia

Kefalonia a legnagyobb a Jón-szigetek közül és meglehetősen különbözik a többi szigettől. Az egyhangú vélemények alapján a sziget a görög szigetek között az egyik legszebb stranddal rendelkezik. A szigetet mindenképpen meg kell ismerned, ha erre fele vetne a sors. Kefalonia kalandos történelemmel van megáldva, így az archeológiai leletekért se kellett sorban állnia, hiszen a Mükénéi korban(ie 16-12. század), már több helyen is írásos formában említik a szigetet. A sziget több, mint 200 faluja saját templommal, kolostorral rendelkezik, melyeket szőlő és olíva ültetvények vesznek körbe. Kefalonia a mitológiai Cephalusról (Kephalosz) lett elnevezve, viszont sokan úgy vélik, hogy a sziget formája miatt kapta a nevét, mivel azt is jelenti, hogy sziget fejjel.

Kefalonia Assos

Kefalonia – Assos falu az Assos-félszigetről

Kefalonia megközelítése

Kefalónia repülőtere Argostoli és Lassi közelében található és egy tipikus kisszigeti repülőtér. Más szóval, ha már egyszerre 2 vagy több gép található a rámpán, akkor már meglehetősen zsúfoltnak tűnhet. A fő utazási napok kedden és vasárnap vannak. Ne feledd, hogy a káosz az csak a görögöknél használatos ilyen esetekben, hiszen, mint tudni illik a helybéliek inkább nyugodt és kedves emberek, akik nem igazán kapkodják el a dolgukat. Lehetőséged van Olaszországból, Görögországból és más szigetekről hajóval eljutni Kefalonia szigetére.

Kefalonia által használt nyelv és a szigetlakók megértése

Kefallinia, Kefalonia, Cephallonia – mindegyik hasonlóan használatos a nemzetközi és a magyarban is a szigetre. A szigetlakók kiejtése valahogyan “sefalonia”-ként érthető. A szomszéd sziget Ithaka lakói Keffalinia-ként emlegetik, köszönhetően a repülőterüknek. A sziget talán legjobban a Corelli kapitány mandolinjából lehet ismert számodra, viszont az itt zajló kereskedelem nem olyan hatalmas, mint ahogy azt elvárná az ember. Még Sami-ban sem, ahol még mindig a régi kikötői légkör uralkodik és sok filmet is forgattak már itt.

A helyi lakosság a tél nagy részében külföldön él, mivel nincs elég munka november és április között. Nagy a száma az amerikai szlenget használó görögöknek a szigeten. Az angol meglehetősen elterjedt nyelv, viszont az idősebb generáció inkább a görögöt részesíti előnyben. Az olasz széles körben elterjedt, köszönhetően a sziget történelmi kapcsolatának az olaszokkal.

kefalonia

A Kefalonia megismerése

A busz járatok a szigeten meglehetősen ritkák, így leginkább csak a turistákkal lehet találkozni ezeken a járatokon. Amennyivel nem yachttal látogatod meg a szigetet, akkor a érdemes beszerezni egy autót vagy egy biciklit, hogy jobban megismerhesd a szigetet. Lehetőséged van autószállító kompokra is befizetni Görögországról, vagy akár bérelhetsz egyet helyben is. Az árak helyenként változnak. Az utazás szervezők nem igazán ajánlják számodra a robogót, viszont érdemes 100cc-s robokókat bérelni, mert ezek visszahozzák az árukat az egy hetes nyaralás alatt. Érdemes alaposan végignézni a bicikliket a foglalás előtt, mert eléggé le vannak amortizálva a járművek. A taxisokkal meg lehet állapodni egy-egy időponttal kapcsolatban, hogy mikor menjen érted a partra, vagy akár a hoteledhez. Ők meglehetősen segítőkészek és barátságosak, így ajánlott velük a beszélgetés, akár egy-egy jó tanácsot is kaphatsz tőlük.

Kefalonia történelme

Kefalónia-ról úgy hírlik, hogy a sziget volt az egyike az első görögországi területeknek és történelme időszámításunk előtti 50,000-ig nyúlik vissza. Az első civilizáció a Mükénéi korban telepedett le a szigeten valamikor  i.e. 1360-1100 között. Kefalónia vezető hatalom volt a kereskedelemben és a legtöbb környező lakott szigetet ők látták el a legfontosabb termékekkel. Az olíva, bor és gyümölcs termesztés mellett óriási faanyaggal rendelkeztek, köszönhetően az Aionos hegynek, amely elősegítette a hajók építését, hogy kibővíthessék a kereskedelmet a messzebb található területekkel. Friss kutatások szerint a Knossos-i palota oszlopai Kefaloniai fenyőből készültek. A velencei megszállás alatt, a Jón-szigetek magtára volt. Az ősi időkben 4 államra oszlott a sziget: Sami, Pronnoi, Krani és Pali-ra. A kedvenc isteneik a szigetlakóknak Zeusz, Demeter, Apollo, Poszeidon, Dionüszosz, Heraklész, Athene és Artemis volt. Oltárokat és templomokat is találhatunk Kefalonia szigetén, melyeket ezen kedvenc istenek tiszteletére építettek és ceremóniákat, áldozatokat mutattak be nekik. Sőt a nemesebb lakók a saját villáikat is az istenek után nevezték el, hogy ezzel is tiszteleghessen nekik. I.e. 50 körül a sziget a római Caius Antonius kezében volt és ez volt a rossz kormányzás és a török kalóz támadások időszaka. A második század elején a dolgok kezdtek jóra fordulni és ezt Antoninusoknak(Római uralkodó dinasztia 96-192) köszönhették. A bizánci időszakban(330-1185) a szigetet elhanyagolták a rómaiak, így ismét kalóz támadások első számú célpontja volt a védtelen sziget. 1082-ben a Normannok partra szálltak Kefalonia szigetén és 1147-ben teljesen eltudták foglalni a szigetet. 1209-ig, a velencei-normann szövetség létrejöttekor a sziget ismét védettséget élvezett. A 15. században a törökök meg akarták hódítani a Jón-szigeteket és 1479-ben partra is tudtak szállni a szigeten. Szépen lassan a törökök egész Görögországot sikeresen megtudták szállni Konstantinápoly elestét követően. 1500-ban a velenceiek spanyol segítséggel elfoglalták Szent György várát és ezzel ismét visszaszerezték a szigetet a Velencei Birodalom számára. 1797-ben a franciák Napoleon uralma alatt elfoglalták a Jón-szigeteket és Kefalonia egy darabig ünnepelhetett. Amikor a franciák vereséget szenvedtek a török-orosz seregtől, a sziget politikailag 2 részre oszlott. 1820-tól az angolok uralta területeken a brit Sir Thomas Maitland főbiztod átvette a sziget feletti politikai irányítást. Ekkor már a Kefalóniaiak nagyobb célok után ábrándoztak, mégpedig Görögország felszabadítását tűzték ki célul a többi görög szigettel egyetemben. 1855-ben a Jón-szigetek végre egyesülhetett Görögországgal. 1865-ben a Kefalóniaiak hatalmas ünnepséget rendeztek a szigeten, hiszen végre megszabadultak az elnyomó angoloktól.

kefalonia myrtos-beach

Myrtos-part, Kefalonia legszebb partszakasza

Az 1953-as földrengés

Az 1953-as földrengés előtt megközelítőleg annyi faluja volt a szigetnek, mint ahány nap van egy évben. A földrengést követően számos falu elhagyatottá vállt és a sziget lakói inkább nagyobb falvakba, városokba települtek. Egy tökéletes példa lehet erre Vassilikades, amelyet “Enosi” vagy egyesülés néven ismernek. Jelenleg megközelítőleg 200 falu lehet a Kefalónia szigetén. Kisebb földmozgásokat még mindig észlelnek a helyiek, viszont ezek nagy részét fel sem jegyzik. A sziget épületei sokkal ellenállóbbak lettek a földrengéseknek. Jó pár földrengésre utaló helyet, nyomot lehet találni a sziget történelmében, melyek kisebb-nagyobb változásokat jelentettek a sziget lakóinak. A Kefalóniába tartó utasoknak nem igazán kell félni a földrengésektől. Az észlelhető földrengések megközelítőleg olyan hatást fejtenek ki, mintha egy helikopter leszállna 20 méterrel odébb.

Kefalonia látnivalók

A régészek 2007-ben felfedeztek egy római kori sírt. Itt találtak arany ékszereket, edényeket és bronz eszközöket. A sírt egy ház formájú építményben találták, amelynek ajtaja kőből volt és egy kő tengelyen mozgott, amely még most is tökéletesen működött. Itt volt egy színház és egy széksor is. Az épület i.e. 2. századtól kezdve egészen a 4. századig volt használatban.

Kefalonia fővárosa Argostoli teljesen megsemmisült az 1953-as földrengésben, alig pár ház maradt épségben. A szigetet szinte teljesen elpusztította a földrengés és csak Fiscardo maradt épségben. Ebből kifolyólag a történelmi jelentőséggel bíró tárgyak, épületek és más értékek nagy része odaveszett a földrengésben. Lixuriban egy szép palotát emleget mindenki, amely múzeummá alakult. Lixouri partját a legszebbek között tartják számon. A keleti oldala a szigetnek kavicsos, így Poros, Sami és Agia Efimia se bővelkedik a homokban.

A legmagasabb hegysége Kefaloniának az Ainos hegy, mely csúcsa 1628 méter magasan található. 2 kolostor van a szigeten: az egyik Haghia Panagia, amely a délkeleti részen helyezkedik el, Markopoulo-ban. A másik pedig az Agios Gerasimos, Argostoli és Michata között épült.

Drogorati barlang:  A barlangot megközelítőleg 300 éve fedezték fel, amikor is a barlang egyik oldala leomlott, így a helybéliek rátalálhattak erre a helyre. A barlang 60 méter mélyen van a sziklában és itt a páratartalom 90% körül ingadozik, 18 celsius fokos hőmérséklet mellett. Az itt található cseppkövek meg tudták őrizni eredeti formájukat még a földrengések mellett is, viszont a turisták felelőtlenségét nem képes túlélni. A barlangban van egy olyan terem is, ahol koncerteket előadásokat tartanak benne, az akusztika miatt.

Drogorati barlang

Drogorati barlang

Melissani-tó: 1951-ben fedezték fel a barlangot, amely Sami közelében helyezkedik el és igen népszerű látványosság a turisták körében. Leginkább dél körül szeretik látogatni mikor a nap egy kis időre megvilágítja a tó 20-30 méter mély vízét és türkizkékké varázsolja a vízfelszínt. A helyi legendák úgy tartják, hogy ez a hely a “nimfák barlangja“. A víz itt az édes és a sós víz keveréke. A barlang két részből áll, és középen egy kis sziget kapott helyet. A helyiek 1959-ben tovább tudták bővíteni az ismereteiket a hellyel kapcsolatban, hiszen egy föld alatti vízrendszert találtak, mely barlangokon keresztül összeköttetésben áll a Katavothres víznyelővel. A barlangnál lehetőséged van egy remek kört tenni csónakokban, persze ha ki bírod várni a hosszú sorokat, ami leginkább dél körül a legjellemzőbb.

melissani-to

Melissiani-tó, Kefalonia

Szent György Kastély: A 12. században épített kastélyt 4 évszázadon keresztül építették, míg végül megkapta végleges formáját. Peratata falu közelében, 320 méteres domb tetejére építették és sokáig, pontosabban 1757-ig a sziget központja volt. A kastély fénykorában meglehetősen komoly építmény volt, hiszen házak, középületek, kórház, börtön, élelmiszerboltok és fegyveres erők elhelyezésére alkalmas épületekkel volt tele a hely.

Assos: A remek elhelyezkedésű kis falucska egy nagyon keskeny földnyelvre épült és sokak szerint a legérdekesebb város Kefalonián. Az állandó lakossága alig haladja meg a 100 embert, viszont nyaranta a turisták előszeretettel látogatnak el ide, akár egy-egy napra. A falun túl ismerkedhetünk meg az Assos-félszigettel és a 16. századi velencei erőddel amely egy fél órás sétára van a falutól.

Old Skala: Skala településtől nem messze található Old Skala, amely az 1953. augusztus 12.-én történt földrengésben szinte teljesen elpusztult. A remek helyen található település tökéletes helynek bizonyult a kalózok és fosztogatók ellen, viszont a hatalmas földrengéssel már nem tudta felvenni a harcot. A kis falut érdemes megnézni, hiszen egy kis könnyed hegyi sétát követően egy mesébe illő kilátás várhat rád, nem beszélve az itt található összedőlt épületekkel.

Gerogombos világítótorony: Lixouritól alig 13 km-re található világítótorony 13 méter magas. Az angolok építették 1907-ben, viszont a németek elpusztították a második világháború alatt. A tornyot újjáépítették, hiszen a halászok és hajók számára fontos helymeghatározóként szolgál még napjainkban is. A világítótorony körül szinte semmi látnivaló sincs, mivel a környék meglehetősen kavicsos, így még a kitartóbb növények se bírták megvetni itt a lábukat.

kefalonia 2

Kefalónia ismertebb városai

Kefalónia városai meglehetősen tiszták, lakói kedvesek és barátságosak a turistákkal. A lélegzetelállító látkép pedig garantálja a látogatóknak, hogy nem fognak csalódni a szigeten tett látogatás miatt. Buja erdők, mesés hegyvidékek, szédítően magas sziklafalak helyezkednek el az azúrkék tenger felett. Lixouri a sziget második legnagyobb városa szemben található a sziget fővárosával Argostoli-val és a hosszú öblével. Argostoli hosszú, viszont meglehetősen keskeny város, ami jó pár lehengerlő múzeummal rendelkezik. Fiskardo a sziget északi sarkán helyezkedik el, népszerű a yacht kikötőjéről és a drága piacairól, boltjairól. Fiskardo az egyedüli város a szigeten amely épségben túlvészelte az elmúlt század földrengéseit. Ettől függetlenül a folyamatos felújítások miatt a város elgiccsesedett és nem igazán ragaszkodott az igazi kefalóniai építészeti stílushoz. Assos északnyugaton található egy meredek lejtőn, ahol a velencei vár áll egy kis félszigeten. Agia Effimia és Sami keleten helyezkedik el, mindegyik csöndes és elragadó városka. Sami mellesleg a sziget legnagyobb kikötőjével rendelkezik. Poros picit messzebb található délen tenger és a hegyek között kapott helyet a szigeten egy elkülönülő kikötővel egyetemben. Skala a délkeleti sarkát tölti ki a Kefalóniának, ahol leginkább a strandok kapták a főszerepet.

  • Argostoli - A sziget fővárosa.
  • Lassi - Argostolihoz közel található, az egyik legfontosabb turista csalogató város.
  • Leibatho -Argostoli déli részén található turista övezet.
  • Lixouri - Argostoli-ra néző város, amely leginkább kompokkal, hajóakkal érhető el a legkönnyebben.
  • Skala - A sziget déli szegletén a legfontosabb turista paradicsom.
  • Sami - Kikötőváros a keleti területen, amely Ithaka-ra nyújt remek kilátást. Görögországból Patra városából ide kínálnak leginkább utat.
  • Poros - Yacht kikötő és mesés kis falu a sziget keleti részén.
  • Fiskardo - yacht kikötő a sziget északi sarkán.
  • Lourdas - Mesés homokos tengerpart és nyugodt város.
  • Agia Effimia – Nyugodt halászfalu Samitól északra, egyre népszerűbb a turisták körében.

Érdekesebb kefaloniai étel és ital

A Jón-szigetek saját kultúrával rendelkezik az italok és ételek tekintetében, amely picit más, mint a megszokott görög specialitások. Nem igazán a görög stílusú ételek a jellemzőek, hanem inkább az olasz és az ausztriai konyha. 1953-as földrengést követően nagyon sok görög vándorolt a szigetre, így természetesen a görög ételek sem ritkák a környéken, sőt néha könnyebben lehet őket megtalálni, mint a tradicionális Kefalóniai ételeket, ez inkább területfüggő.

Amennyiben Argostoli-ban járnál, akkor a fő téren(kikötővel szemben) levő nagy pékségbe térj be és vegyél egy kis kerek sajt pitét és mondd el nekünk, hogy hasznos volt-e a tipp. Kastroban egy nagyon kis hangulatos tavernát tudunk ajánlani, ami a Velencei erőd bejáratánál kapott helyet. A helyben készült sütiket is nagyon dicsérik. Porosban pedig a Dionysos taverna, amely tippszagú lehet. Innen a kilátás egyenesen Ithaka szigetét és a kikötőt tárja eléd. Lehetőséged van megkóstolni a helyi specialitást a Kreatopita(3 különböző hússal)-t, vagyis a húsos pitét, kefalóniai módra. Persze ajánlom még neked a Muszaka-t(mousakas – rakott padlizsán) is, ha már göröghonban jártok.

Italkülönlegességek közül a Frappé már ismerős lehet mindenki számára, viszont a Freddo Cappucino, ami fagyasztott Cappuccino már nem annyira. Az ízesített ánizsos likőr, vagyis az Ouzo természetesen Magyarországon ismert. A Mythos, vagyis a görög világos sör pedig egy kiadós nap után jól tud esni. Végezetül pedig az Orgeat szíruppal fejezném be a kefalóniai különlegességek tárházát. Ez a szirup mandula, cukor, rózsavíz és narancs virágos víz keveréke. Sok cocktailt ezzek is szoktak ízesíti, mint például a Mai Tai-t,

 Kefalonia időjárás

A feltüntetett értékek az átlagokat jelentik, így Júliusban előfordulhat, hogy van olyan nap mikor 38 fok van, viszont benne van a 28 fok is a pakliban.

Jan  Febr  Márc  Ápr  Máj  Jún  Júl  Aug  Szept  Okt  Nov  Dec
Legmagasabb  12  12 14 17 22 26 29 29 26 21 17 13
Legalacsonyabb  5  5 6 9 12 16 18 18 16 13 9 7

Kefalonia térkép

kefalonia terkep

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Vatikán Múzeum

A Vatikán Múzeum (olaszul: Musei Vaticani) Vatikán városában(államában) található és több kisebb múzeumot foglal magában. Az itt található gyűjtemény a világ legértékesebb Rómához kapcsolódó gyűjteménye, mely már az ókortól kezdve felhalmozott régészeti kincseket mutatja be a látogatók számára. Felsorolni is nehéz az itt található népekkel foglalkozó kincseket, így ezt meghagyom mások számára, mert ehhez egy […]